A penész megjelenése az ablak körül nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. A visszatérő nedvesedés gyakran a nem megfelelő hőszigetelés és a hőhidak következménye.

A magas fűtésszámla sok esetben nem a fűtési rendszer hibája, hanem az elavult nyílászárók következménye. A régi, rosszul szigetelő ablakokon keresztül akár az épület hőveszteségének 25–35%-a is távozhat.

A huzat sokszor csak apró kellemetlenségnek tűnik, valójában azonban komoly energetikai problémát jelez. Különösen fontos, hogy otthona megfelelő hőszigeteléssel rendelkezzen.

Az ablakcsere sok ingatlantulajdonos számára tipikusan tavaszra vagy nyárra halasztott feladat. Pedig a korszerű technológiának köszönhetően a műanyagnyílászáró beépítése ma már egész évben biztonságosan elvégezhető – még a hidegebb hónapokban is.

A hőszigetelő ipar vegyes hírnevet szerzett magának – és teljesen jogosan! Számos otthont tettek tönkre a jobb hőtani eredmény érdekében – és persze a kereskedők jutalékáért!

Nincs is jobb annál, mint amikor rettentő hidegben hazaérünk. Amikor belépünk az ajtón elgémberedett kézzel és piros arccal, jólesik az otthon melege miközben levesszük a több réteg ruhát magunkról.

Az ablak az egyike azoknak az állandó tartozékoknak a házban, amelyek karbantartásáról hajlamos megfeledkezni az ember, pedig szinte az év minden napján használatban vannak, és ki vannak téve a zord időjárási viszonyoknak, így egy idő után értelemszerűen elhasználódnak.

A kétrétegű üvegezés ma már teljesen bevett technológia, amely kötelező eleme minden új építésű épületnek. A kétrétegű ablakok értelemszerűen két üveglapból állnak össze, melyek között vákuum keletkezik, amely rengeteg pozitív hatással jár.

Az ablak vásárlás hosszú távú befektetés, ezért nyilvánvalóan mindenki elvárja, hogy pénzéért cserébe a lehető legjobb minőségű terméket, szolgáltatást kapja. De az, hogy rátaláljunk a megfelelő cégre, akik kedvező áron, mégis minőségi munkát végeznek, bizony nem egyszerű dolog.

Néhány évvel ezelőtt a háromrétegű ablakokat szinte kizárólag szélsőséges időjárási körülményekkel rendelkező, hideg éghajlatú országokban használták és forgalmazták. A skandináv országoknál sokkal kellemesebb klímájú Egyesült Királyságban például alig lehetett kapni őket, hasonlóan a kontinentális Európa többi részéhez.